Árpás Károly
1955-ben született Jánoshalmán, 1980-ban végzett a JATE magyar-történelem-finnugor szakán, 1983-ban észt művelődéstörténetből doktorált. Tanított a köz- és a felsőoktatás minden szintjén, alapítása, 1988 óta a szegedi Deák Ferenc Gimnázium tanára. Számos tanulmánykötet és tankönyv szerzője, társszerzője; verseket, novellákat, regényeket ír. Fontosabb munkái: Hajtóvadászat (regény, 1994), Árpádházi Szent Imre (miniregény, 1994), Szent Gellért (tárcaregény, 1996), A kereszt jegyével (regény, 1996), Isten szájában kavics (versek, 1997), Kettős tükörben (tanulmányok Baka Istvánról, társszerző, 1998), Egy Madách-beszéd elemzése (tanulmány, 2004), Áttételek átvételek (műfordítások, 2006), egy józsef története (györgy józsef néven, kisregény, 2006), A királyság útja (próza és vers, 2008), Az építő-teremtő ember (tanulmányok Gion Nándor életművéről, 2008). 1984-ben Szeged-plakettel, 2004-ben Kölcsey-éremmel jutalmazták. Számos tudományos és szépirodalmi pályaműve nyert díjat neves pályázatokon. 2012-től a Magyar Írószövetség tagja.
SPN könyvek ajánló
Árpás Károly
Friedrich Reinhold Kreuzwald
KALEVIPOEG
(részlet az észtek nemzeti eposzából)
Árpás Károly fordítása
Vanemuine, kannelt kérek kezembe!
Szép szavak kelnek az eszembe,
Volt ősök elmúlt világáról
Éneket kezdek készíteni.
Szólaljatok régiek szent szavai!
Hallatsszon a hősi hagyomány,
Jó híre jöjjön jobb napoknak,
Kedves kornak kincse jelenjen.
Jövel, te dallal-varázsló hajadon!
10. Érkezz Endlának tavából;
Már soká fésülted ezüst
Fejéked fényes tó-tükörben.
Áldott árnyak, tárjuk fel tettetek!
Múlt-férfiaknak, varázslóknak,
A sötét múlt elveszett mondáit,
Kalev-had járás-kelését.
Szavunk szárnyaljon szabadon délnek,
Szálljon észak szürkéjébe,
Hol, mint a tündér hangafűben,
20. Virágzik az idegenben.
Amit honom mezein szedtem,
Idegenből idegyűjtöttem,
Amit a szél ide szállított,
Hullámok a partra hajtottak;
Mit félve melengettem hónom alatt,
Mellemen meg kincsként őrizve,
Szirti sasként fészkem vigyázva
Oly hosszú ideig dédelgettem:
Mindezt én énekes szavakká szövöm,
30. Hallja más is, ne csak magam;
Tavaszom szeretett társai
Kik temetőbe távoztak,
Ahová zengő dalom zenéje,
Gyászom bús kakukk-szavai,
Vágyó szívem kívánságai
Nem visszhangzanak holtaknak.
Így dalolok most magányos madárként,
Kakukként, én árva kakukk,
Énekelem mindezt egymagamban,
40. Amíg elhervadok a mezőn.
Az Észt Kultúralap támogatásával a Hungarovox Kiadó segítségével sikerül megjelentetni a 150. évfordulóra az észtek nemzeti eposzának első teljes magyar fordítását.
A fordítás folyamatában segítségemre volt Mikola Tibor, Mokány Sándor és Janurik Tamás, Tõnu Seilenthal, Lennart-Hans Jürgenson. Külön köszönöm az észt kultúra megismerésében nyújtott segítségét a következő személyeknek: Csire Márta, Fehérvári Győző, Marju Ilves, Anu Kippasto, Kerdi-Liis Kirs, Paczolay Gyula, Pomozi Péter, Pusztay János, Putnoky Réka, Segesdi Mónika és Anne Tamm.
A fordítási munkaanyag két pilléren nyugszik: az egyik Kiisk Mai és Bereczki Gábor nyersfordítása, a másik a kritikai kiadás (Fr. R. Kreutzwald: Kalevipoeg Tekstikriitiline väljaanne ühes kommentaaride ja muude lisadega I-II. Koostanud ja kirjutanud: A. Annist, J. Peegel, E. Laugaste, V. Pino, H. Laidvee ja E. Piir Eesti Riiklik Kirjastus Tallinn, 1961.).
Segítségemre volt a Wiedemann-féle Észt-német nagyszótár hasonmás kiadása; a Halász Előd szerkesztette nagyszótár, valamint a Kelemen-féle szótár is. (Nem használtam fel az 1861-es tartui kétnyelvű fordítást.). A német nyelvű hivatkozások tanulmányozása mellett sokat segített az Észt-finn, Finn-magyar nagyszótár is Észt-orosz, Orosz-magyar nagyszótár; az Észt-német és Német-magyar, az Észt-finn és Finn-magyar, valamint az Észt-orosz, Orosz-magyar szótár.
A verstani megoldásaim a következők: nem a nyugat-európai rímes-időmértékes verselést követtem; nem tekintettem példának a regivers szabályait (az eredetiben 6-14 szótag között mozgott Kreutzwald); legfeljebb ragrímek fordulnak elő a fordításomban. Sikerült megőriznem a parallelizmusokat; ám fordításomban az alliteráció visszaszorult. Minden fordítási egységnél elvégeztem a mondatokra bontást. Az észt mitológia megszemélyesített természeti jelenségeit – Vihar, Villám, Nap, Hold, Csillag, Erdő, Pázsit stb. – lefordítottan adom vissza; az eredeti antropomorf alakokat pedig észt tulajdonnevükön.
Archaizálva készítettem el a fordítás nyomdai tükrét: minden szöveget egy tömbben, minden sort nagybetűvel kezdve, a megszólalásokat „”-lel jelezve, s ragaszkodva az eredeti szótagsoraihoz.
