Mikita Gábor

LAPUNKBAN MÉG »
SPN könyvek ajánló

Mikita Gábor
Tükröződések
Miskolcon hagyománya van a képzőművészek színházi „működésének”. A hetvenes években a színház műsorfüzeteit olyan jelentős művészek illusztrálták, mint Lenkey Zoltán, Feledy Gyula... Selmeczi György az operaelőadásaihoz Máger Ágnest nyerte meg jelmeztervezőnek, Varga Évát díszlettervezőnek... Ez a művészeti ágak közötti egymásra figyelés adta az ötletet a színészmúzeum SZÍN-KÉP-IDŐ sorozatának elindításához. Urbán Tibor képzőművész kollégámmal úgy gondoltuk, megérne egy kiállítást, ha a színház világa felé fordítanánk képzőművész barátaink figyelmét. A Festett világ volt az első tárlat 2006-ban, amikor egy 1911-es miskolci operettelőadás fotóját küldtük el a művészeknek: abból kiindulva hozzanak létre egy képzőművészeti, színházi gondolatot hordozó alkotást.
A munkákat, a kiállítást látva általános vélekedés volt, hogy a SZÍN-KÉP-IDŐ alcím váljon sorozatcímmé: az évek során álljanak össze a kamaratárlatok képes színházi lexikonná.
A második kiállítástól kezdve már nem csak a hívószót adtuk meg a művészeknek: a felhívással együtt a műalkotást „hordozó” alaptárgyat is elküldtük. 2008-ban egy legyezőt kaptak kézhez a művészek: a nálunk múzeumi tárggyá lett, hajdanán nélkülözhetetlen színházi kelléket kellett „elvarázsolni”. A következő év megnyitója a kocsonyafesztivál idejére eset: a Nagyevők, avagy a boldog buffók papírtányérjaira a színházi világ életigenlő korhelyeinek megidézését vártuk. (Lásd: Spanyolnátha, 2009 tavasz)
A színésznő tükre tárlat a Miskolci Galéria Másik? Nem! c. „nőfesztiváljának” részeként a látogatót képzeletbeli öltözőtükrök elé állítja: oda, ahol a sminkelés, a frizuraigazítás a szerephez való átlényegülés fontos mozzanata, ahol a színházi smink harsány színei mögött eltűnik a civil arc, s megjelenik az esti szerep. De ez a tükör „csak” az átváltozás tükre. Az alakítás milyenségét már egy érzékenyebb, kiszámíthatatlan élő közeg, a nézőtér tükrözi vissza, és a fotográfus gépe fagyasztja képein időtlenné. Ezek a színpadi hatást jelző tükröződések is ott vannak a színészmúzeumi kiállítás alkotásain, markánsan jelezve, hogy a színház közösségi játék: az öltözőmagányok közé beékelődik a színpadi egymásrafigyelés.
Ugyanígy a munkák többségén egyszerre figyelhetjük a szétfolyó sminkráncokat s önmagunk kereső tekintetét. Az alkotók ráébresztenek: ahogy a színházi előadás a nézőben, ugyanúgy a kiállítás is a látogatóban születik meg.
A Spanyolnáthában elsőként publikáló szerzőinkről
(az összeállítás többi szerzőjéről a Spanyolnátha adatbázisából tájékozódhat)
Lory Nilsen
Görög emigráns családból származik, eredeti neve Zaletosz Szimbosz. Magyar szépapja Kódis J. Kálmán, Kossuth seregében őrnagyként harcolt. Az érettségit követően a Dán Királyság Dug Hansen Képzőművészeti Egyetemén folytatta tanulmányait. Művésznevét az egyik középkori dán mester emlékének tiszteletére választotta. Performansz-művei verbális és metakommunikációs interakciók, képzőművészeti elemekkel kombinálva. Könyvillusztrációkkal és írással (vers, novella, kisregény) is foglalkozik.
Varsányi Emília
1975-ben született. A Magyar Képzőművészeti Akadémia Képgrafika szakán szerzett grafikus diplomát. Mesterei Kőnig Róbert grafikusművész és Kocsis Imre grafikusművész voltak. 2002-től az Eötvös József Művészeti Szakközépiskola rajztanára. 2002 és 2007 között a Miskolci Galéria Alkotóházának művészeti vezetője. 2006-tól saját Rajzstúdióját vezeti. Munkáit több csoportos és egyéni kiállításon láthatta a közönség itthon és külföldön.
Lőrincz Gyula
1967-ben született Székelyudvarhelyen. Képzőművész. 1986-ban a marosvásárhelyi Művészeti Líceumban, 1996-tól a kolozsvári Ioan Andreescu Képzőművészeti Akadémián tanult. 1996-ban Kolozsváron megalapította a Vision Art Céget, melynek művészeti vezetője. 1997-ben Foto&Model néven országos havi folyóiratot alapított Kolozsváron. Az 1998-ban alapított Pro Fotografia Alapítvány alapító tagja és művészeti vezetője. 1998-ban Nemzetközi Fotóművészeti Alkotótábort szervezett Torockón, a K.L. Fotógaléria társalapítója és kiállítás-szervezője, a kolozsvári Insomnia kulturális kávéház társalapítója és működtetője. 1999-ben a Krónika című országos napilap művészeti vezetője lett. Festészeti és performansz-műveit számos helyen láthatta a közönség. Díszlettervező munkássága a Kolozsvári Magyar Operához, a Csíki Játékszínhez és a Miskolci Nemzeti Színházhoz köthető.
Seres László
1945-ben született. Festőművész. A new yorki Cooper Union of Art and Architecture két éve és a budapesti Képzőművészeti Főiskola elvégzése után mindössze két évig festett és két önálló kiállítást rendezett Miskolcon, majd közel három évtized szünet következett. Az életmű második szakaszában 2007 óta számos kiállítás mutatta be legújabb műveit Miskolcon, Budapesten és külföldön.
Aranyosi Zsuzsánna
1964-ben született Miskolcon. Textilművész. A Nyíregyházi Főiskola BTMK Vizuális Kultúra Intézet főiskolai docense.
Csabai Renátó
1982-ben született Miskolcon. Középiskolai tanulmányait a Gábor Áron Művészeti Szakközépiskolában végezte Miskolcon. Diplomáját a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán 2008-ban szerezte. Ekkor nyílt első önálló kiállítása is a budapesti VAM Design Centerben. Legutóbb a Miskolci Galériában, a Mazsaroff-díj 2010-es díjazottjaként állította ki munkáit.
Horváth Márta
Bábszínész, báb- és díszlettervező, illusztrátor. 1985-ben végzett Szegeden. Öt évig volt a kecskeméti Filmstúdió munkatársa. Bábszínészként Miskolcon és Pécsett dolgozott. Jelenleg Hollandiában él. Dramatikus játszóházakat vezet, bábelőadásokat tart.
Dunai Beáta
1978-ban született Miskolcon. Képzőművész. 1995-ben Europe at School hollandiai tanulmányúton vett részt. 2001-ben Köztársasági Ösztöndíjat kapott. 2006-tól a MAOE képzőművészeti tagozatának tagja. 2008-ban Miskolc Város Pályakezdő Ösztöndíjasa. Közgyűjteményben lévő munkái a Hatvany Lajos Múzeumban (Hatvan) találhatók.
Kiss Tanne István
1953-ban született Miskolcon. Fotóművész, a Miskolci Fotóklub és a Diósgyőri Vizuális Műhely tagja. 1984-ben „C" kategóriás Művészeti Oktatói Működési Engedélyt szerzett. A látványtól a képig címmel 2005-ben cikke, majd 2010-ben Miniportfóliója jelent meg a Digitális Fotó Magazinban. 1987-ben és 2005-ben a miskolci Ifjúsági és Szabadidő Ház Fotógalériájában, 2006-ban a Miskolci Galéria Bor és Tárlat Kisgalériájában, 2007-ben a kassai Galéria KOS-ban, 2009-ben Rozsdazóna a rozsnyói Bányászati Múzeum Galériájában állított ki. Különféle kiadványok illusztrátora, első önálló munkája a Miskolc védett síremlékei c. könyv. 2010-ben munkásságát Bán András méltatta a Fotóművészet című folyóiratban.
Képek

















